Hosszúfalu (Dolga Vas) község Szlovéniában található, Magyarország és Horvátország határának közelében fekszik. Helyi önkormányzata Lendva közigazgatási egységébe tartozik, jogi státusának és ügyvitelének szabályait Lendva Község Alapszabálya tartalmazza.
Hosszúfalu nemzetiségileg vegyes lakosságú. Nagyobb arányban élnek a községben magyar és horvát nemzetiségű lakosok, így a kisebbségi kultúra hagyományainak bemutatása gazdagítja a kulturális életet. A faluban a múltban nagyobb számban német és zsidó nemzetiségű lakosok is éltek.
Hosszúfalu és Imely községek jó kapcsolatokat ápolnak, testvértelepülések.
A régészeti leletek tanúsága szerint a település területén már a neolitikumban is éltek emberek. A római korban katonai őrhely, illetve erődítmény is volt a falu térségében. A község egykor a Magyar Királysághoz tartozott, s török fennhatóság alatt is volt. Az első világháború után (1919) a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd a második világháborút követően Jugoszláviához csatolták. 1991-től a Szlovén Köztársaság része.
weblap: www.lendava.si
Imely község Dél-Szlovákiában a Komáromi járásban található. A község a Duna menti síkságon, a Nyitra és Zsitva folyók között fekszik, 10 km-re délre Érsekújvártól és 20 kmre északra Komárom városától.
A település történelme Európa történelmével fonódik össze. A települést a 10. században alapították, a falu első írásos említése 1312-ben történt. A falu a Magyar Királysághoz tartozott, egykor török fennhatóság alatt is volt. Csehszlovákia megalakulását (1918) követően helyi önkormányzattal rendelkezik. 1938–1945 között hét évre újra Magyarországhoz csatolják a községet. A második világháborút követően a falu fokozatosan virágzásnak indult.
Napjainkban gazdag társadalmi élet jellemzi, több helyi társadalmi-kulturális, harmadik (nonprofit) szektorba tartozó intézmény tevékenységének köszönhetően. Ezek a község önkormányzatával közösen helyi és regionális jellegű rendezvényeket szerveznek.
Imelynek három magyarországi és egy csehországi testvértelepülése van, amelyekkel 2011-ben kötött együttműködésről szóló szerződést. Jelenleg két újabb (egy szlovéniai és egy romániai) községgel bővült a testvértelepülések száma. A partnerség a község, illetve a benne élő lakosok nemzetközi kapcsolatait erősíti.
weblap: www.obecimel.sk
Beled város Magyaroszágon Győr–Moson–Sopron megyében található. Az okleveles források 1230-ban említik először a települést. A város évszázadokig nevezetes nemesi családok birtokába tartozott, egykor török fennhatóság alatt is volt.
A jelenlegi Beled a második világháború után kezdett kialakulni. A helyi önkormányzatnak a törvényekből adódóan fő feladatai közé tartozik a terület közigazgatása, fejlesztése és a lakossága számára szükséges szolgáltatások biztosítása.
A lakosok részére számos különféle rendezvényt is szervez. A társadalmi-kulturális és sportrendezvényeken a testvértelepülések közül Imely község képviselői, civil szervezetei (futballklub, tűzoltótestület, stb.) is részt vesznek.
Beled és Imely településeket sokéves partnerség köti össze, képviselői 2011-ben aláírták az együttműködésről szóló szerződést is. A vidék borászatáról, annak gazdag történelméről és hagyományairól is ismert.
weblap: www.beled.hu
Héreg község Magyarország északi részén, Szlovákia határának közelében található. A falu területe már az ókori Római Birodalom idejében lakott volt, amiről az itt előkerült régészeti leletek, Néró császár uralkodásának idejéből származó pénzérmék is tanúskodnak. Héreg első okleveles említése 1326-ból származik. A község a kezdetektől fogva mezőgazdasági jellegű volt, a szőlőművelésnek és a bortermelésnek mindig fontos szerep jutott.
A héregiek már a középkorban foglalkoztak bortermeléssel, amiről egy 1366-ban kelt oklevél engedménye számol be részletesen. A település és környéke egykor Mátyás király kedvelt vadászati területe volt. A régmúltban a település mellett egy domonkos kolostor állt, amely azonban nem maradt fenn.
A falunak gazdag társadalmi-kulturális élete van, amit számos rendezvény is bizonyít. A községben tevékenykednek a régióban is ismert zenekarok, a lovaskör, vadászegyesület és egyéb nonprofit szervezetek. A település önkormányzata a nonprofit szervezetekkel együttműködve rendszeresen szervez lovasversenyeket, zenekoncerteket, falusi ünnepségeket, sportversenyeket.
Héreg több éve jó kapcsolatokat ápol a testvértelepülésével, Imely községgel, s a két település lakosai és nonprofit szervezetei is részt vesznek az együttműködésben. A két község 2011-ben kötött hivatalos Testvértelepülési megállapodást. A helyi önkormányzat a faluban élő lakosok számára nemcsak gazdag társadalmi életet, hanem minőségi műszaki, szociális infrastruktúrát és szolgáltatásokat is biztosít.
weblap: www.hereg.hu
Nemesszalók község Nyugat-Magyarországon, Veszprém megye Pápai kistérségében található. A község két egymástól eltérő tájegység, a Dunántúli-középhegység – legmagasabb része a Bakony – és a Kisalföld találkozásánál fekszik. A földrajzi szakirodalom által Bakonyaljának nevezett terület itt találkozik a Marcal-medencével.
A falu fejlődése és virágzása egykor a nevezetes Szalók nemzetséggel függött össze, amelynek kiterjedt családi birtokai voltak Veszprém megyében.
Napjainkban a helyi önkormányzat feladatai közé tartozik a település fejlesztése és a községben élő lakosok ellátása. A község az alapszolgáltatásokon túl számos kulturális és egyéb rendezvényt biztosít.
Rendszeresen megszervezi a bálokat, színházi előadásokat, falusi ünnepségeket, melyeken a testvértelepülések képviselői is részt vesznek. A község önkormányzata biztosítja a kulturális, művelődési és sportcélú szabadidő eltöltéséhez szükséges színtereket (művelődési ház, ifjúsági klub, könyvtár) és feltételeket. A faluban több olyan intézmény is van, amely segíti ezt a tevékenységet, és hozzájárul a közösség színes társadalmi-kulturális életéhez.
weblap: www.nemesszalok.hu
Kaplony (Căpleni) község Romániában, Szatmár megyében, Magyarország határának közelében található. A hajdani Ecsedi-láp szélén fekszik, amely a múltban élelemforrást, és elsősorban a török hódoltság idején búvóhelyet biztosított lakosainak.
A 18. század elején a Rákóczi-szabadságharc és a Szatmári békekötés aláírása (mintegy 40 km-re Kaplonytól) után a Németországból érkező svábok telepedtek le a községben. Az idők során a svábok fokozatosan asszimilálódtak a magyar közösségbe, a 20. század elejétől napjainkig nagyrészt magyarok lakják a települést.
A település olyan régióban található, ahol a helyi többséget magyar nemzetiségű lakosok alkotják. Kaplony lakosainak mintegy 92%-a magyar, 5%-a német és 3%-a román nemzetiségűnek vallja magát. A községben élő különböző nemzetiségű lakosok igyekeznek megtartani saját kultúrájukat, hagyományaikat és szokásaikat.
Kaplonynak négy magyarországi testvértelepülése van, s újabban a szlovákiai Imely községgel is kötött együttműködésről szóló társszerződést.
weblap: www.capleni.ro
Pstruží (németül Pstruschi) község Csehország Morva-Sziléziai kerületének Frýdek-Místeki partner with Imeľ in 2011. járásában található. Földrajzilag az Ondřejník nevezetű hegy keleti oldalán fekszik. A hegyből eredő öt patak átfolyik a településen, majd az Ostravica nevű folyóba torkollik.
A falu írott forrásokban való első említése 1581-ből származik. A falu neve a pisztráng (pstruh) szóból ered, mivel a helyi patakokban sok volt belőle. A hegyoldalon fekvő falunak nincsenek jelentősebb történelmi építményei, de gyönyörű természet veszi körül.
Napjainkban a község a kisebb közigazgatási egységek közé tartozik, mert a lakosainak száma nem haladja meg az ezer főt.
A helyi önkormányzat a természeti adottságok vonzerejét igyekszik a turisztikai forgalom növelésére is kihasználni. Az önkormányzat különböző rendezvényeket szervez (pl. rendszeresen tart társas találkozókat a nyugdíjasok részére), fejleszti az infrastruktúrát, melynek köszönhetően több fiatal család is beköltözött a faluba az utóbbi időben.
Pstruží és Imely testvértelepülések, 2011-ben kötöttek együttműködésről szóló társszerződést.
weblap: www.pstruzi.cz
Podujatie v maďarskom meste Beled účastníkom predstavilo voľný pohyb tovaru a služieb. Zároveň upriamilo pozornosť na zapojenie mladej generácie do vecí verejných. V rámci diskusie s Europoslancami sa dosiahol transfer nápadov pre budúcnosť Európy od bežných občanov, cez zástupcov v EP priamo do Európskych inštitúcií.
